Egy zárt egészségügyi felhőalkalmazásba kezdik gyűjteni 2016-tól az egészségügyi adatainkat. Szakemberek azt mondják, ez a jövő. Kétkedők szerint félő, hogy egy állást bukhatunk el, ha kiderül rólunk, hogy daganatos betegek vagy AIDS-esek vagyunk, mert az üzemorvos is hozzáférhet a leleteinkhez. A szakemberek szerint viszont ez kizárt.
Egy zárt egészségügyi felhőalkalmazásba kezdik gyűjteni 2016-tól az egészségügyi adatainkat. Szakemberek azt mondják, ez a jövő. Kétkedők szerint félő, hogy egy állást bukhatunk el, ha kiderül rólunk, hogy daganatos betegek vagy AIDS-esek vagyunk, mert az üzemorvos is hozzáférhet a leleteinkhez. A szakemberek szerint viszont ez kizárt.
Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, ez a neve a januártól induló pilotprojektnek, amihez 17 kórház, valamint több háziorvos és gyógyszertár is csatlakozott - írta az Állami Egészségügyi Ellátó Központ az Origónak. Nagy az érdeklődés a kórházak és az orvosok részéről is, és még több intézmény kiválasztása folyamatban van.
Az állampolgárnak lehetősége lesz az ügyfélkapun keresztül vagy a kormányablakoknál beállítani az adataihoz történő hozzáférést. Meghatározhatja, hogy az adott típusú dokumentumokhoz mely orvosok, milyen intézmények férhessenek hozzá.
A pszichiátriai betegek adataira kényesen ügyelni fognak
A rendszer alapbeállítása eleve elrejti a különösen érzékeny egészségi állapothoz tartozó dokumentumokat, mint például a beteg pszichiátriai és nemi betegségeihez kötődő dokumentumait.
Az állampolgárnak arra is lehetősége lesz, hogy beállítsa, a rendszerben keletkező dokumentumokról értesítést kapjon.
Az ÁEEK szerint az elektronikus dokumentumokhoz, röntgenfelvételekhez, kizárólag az egészségügyi ellátórendszerben dolgozó, tehát működési engedéllyel, hivatalos pecsétszámmal rendelkező orvosok, illetve a receptek tekintetében gyógyszerészek férhetnek hozzá, és ők is csak akkor, ha az adott beteg egészségügyi ellátásra szorul.
Az egészségügyi dolgozó a beteg ellátása során a személyes, kétlépcsős azonosítás után férhet hozzá az adatokhoz. Akkor sem mindenhez, hanem kizárólag azokhoz, amelyeket végzettsége és munkahelye lehetővé tesz a számára, valamint amelyekhez való hozzáférését a beteg - nrendelkezési jogával élve - nem korlátozta.
Az önrendelkezési jogával mindenki élhet, de azért lesznek kivételes esetek
Az állampolgár az adataira vonatkozó összes hozzáférési kísérletet az ügyfélkapun keresztül látja, ellentétben a jelenlegi helyzettel. Illetéktelen hozzáférések esetén jogi lépéseket tehet, és jogainak megsértése esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz vagy bírósághoz is fordulhat.
Akinek nincs ügyfélkapus hozzáférése, az bármelyik kormányablaknál kérhet segítséget. Meghatározhatja, hogy az adott típusú dokumentumokhoz mely orvosok, milyen intézmények férhessenek hozzá. Az állampolgároknak arra is lehetőségük lesz, hogy beállítsák, hogy a rendszerben keletkező dokumentumokról értesítést kapjanak.
Életmentésnél azonnal belenéznek
A napokban két autó ütközött az M3-ason Hatvan közelében, az egyik utast a tűzoltóknak ki kellett vágniuk az összeroncsolódott autóból. A férfit eszméletlen állapotban vitték a hatvani kórházba. Ez az az eset, amikor az orvos a beteg tiltása ellenére is megnyithatja az adatait a felhőalkalmazásból. Erre azért van szükség, mert baleseteknél életmentő lehet, ha az ellátó orvos tisztában van a beteg gyógyszerallergiájával vagy egyéb, a kezelés biztonságát befolyásoló körülménnyel.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szerint minden egészségügyben dolgozót, valamint az állampolgárokat is pozitívan érinti majd a változás.
A legfőbb cél a betegek minél inkább személyre szabott ellátása. Vagyis az, hogy amikor valaki bekerül egy fekvő- vagy járóbeteg-ellátó intézménybe, a kezelőorvosa elegendő adattal rendelkezzen róla ahhoz, hogy a számára legmegfelelőbb terápiát a lehető legrövidebb idő alatt megállapíthassa. Elkerülhetővé válnak majd az ismételt, felesleges vizsgálatok, nem kell a betegeknek korábbi leleteiket, röntgenfelvételeiket a korábbi egészségügyi ellátóiktól beszerezniük. Mindez persze csak akkor lesz lehetséges, ha a beteg maga is lehetővé teszi, hogy kezelőorvosa láthassa a korábbi ellátásával kapcsolatos adatait.
Ötös biztonsági szint
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben lévő adatainkat tároló informatikai rendszer a lehető legmagasabb, 5-ös biztonsági osztályba lett sorolva. Itt, ha illetéktelen nézegetné őket, akkor a rendszer minden eseményt naplóz, rögzítve a felhasználó adatait, a hozzáférés idejét, típusát, sikerességét és az érintett egészségügyi dokumentumot. Vagyis a naplóadatokból kideríthető, kicsoda, mikor és mit csinált velük.
Az elektronikus dokumentumokhoz csak hivatalos pecsétszámmal rendelkező orvosok és gyógyszerészek férhetnek hozzá
Az integrált egészségügyi adatbázis adatvédelmi kihívásokat rejt magában, és ezek közül csak egy az, hogy konkrét bajunk lehet abból, ha az adataink illetéktelen kezekbe kerülnek – véli Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász. "Azt gondolom, a jövő az, hogy szükség esetén, saját érdekünkben az orvosok igenis gyorsan hozzáférjenek az adatainkhoz. Sőt, otthon, mobiltelefonról vagy speciális kütyükről továbbított vérnyomás-, vércukoradatok továbbítása is kényelmesebbé teheti életünket. Ez az adathalmaz sürgősségi helyzetekben lehetővé teheti a távolból irányított életmentést is." Az adatainkat halálunk után öt évig őrzik a felhőalkalmazásban. Kovácsy Zsombor szerint biztos van, akiben ez ellenérzést kelt, de például egy műhibaperben jól jöhetnek a korábbi leletek.
Nem jelent plusz terhet az orvosoknak
Az orvos ugyanazt az informatikai rendszert használja majd, amit jelenleg is. Amikor az orvos beviszi majd a betegadatot a rendszerbe, és a feltöltéséhez megnyomja az entert, az információk nemcsak a kórház nyilvántartásába fognak bekerülni, hanem egyúttal az EESZT-be is. Tehát az orvosoknak semmilyen új eljárást nem kell megtanulniuk, mindent ugyanúgy kell majd csinálniuk, mint jelenleg.
Az EESZT hosszú távon az otthonról behozott, sokszor hiányos dokumentációhoz és a nem egyszer beázás, penész vagy éppen tűz miatt megsemmisülő kórházi irattárakhoz képest jóval biztonságosabb és könnyebben kezelhető alternatíva minden érintett számára. Az adatokat egyelőre visszamenőleg nem töltik fel a rendszerbe
Kovácsy Zsombor szerint a betegnek – ahogy most is – rendelkezési joga lesz. Ugyanakkor az is mérlegelendő, hogy ha minden orvos, minden kórház a központi rendszert használja, nehéz helyzetbe kerülhet az, aki nem járul hozzá az adatbázis használatához, hiszen akkor ismeretlenek maradhatnak fontos kórelőzményi információk, ami hátrányt jelenthet az orvosi döntések meghozatalánál.
Januárban indul a projekt
Az EESZT elindítása egyébként fokozatosan történik három fázisban. Először a pilotra jelentkező intézmények csatlakoznak 2016 első negyedévétől folyamatosan. A sikeres pilotfázisok lezárása után következik a szabad csatlakozási időszak 2016 harmadik negyedévében, amikor már minden intézmény és orvos informatikai rendszert gyártó számára elérhetővé válik a csatlakozást leíró kézikönyv, majd csak ezt követően lép életbe a törvény által előírt kötelező csatlakozás minden ellátó intézmény számára 2017 első negyedévében – közölte az ÁEEK.