Az egészségügyi ellátáshoz való jog
Minden betegnek joga van
Az életmentő, súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, illetve fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.
Az egészségi állapota által indokolt egészségügyi ellátáshoz.
Amennyiben a beteget egy adott egészségügyi szolgáltató nem képes az egészségi állapotának megfelelő módon a legrövidebb idő alatt ellátni, tájékoztatni kell arról, hogy melyik egészségügyi szolgáltatónál lehetséges ez.
Várólistára helyezés esetén a beteget tájékoztatni kell a várakozás okáról, időtartamáról, valamint az esetleges következményekről.
 
Az emberi méltósághoz való jog
Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságához való jogot tiszteletben kell tartani.
A betegen kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el.
Az ellátás során a beteget jogaiban csak az egészségügyi állapota által indokolt ideig lehet korlátozni.
A beteg személyes szabadsága ellátása során kizárólag a beteg vagy mások élete, valamint egészsége védelmében korlátozható. Korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását a beteg kezelőorvosa rendelheti el.
A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.
A beteg ellátása során a ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.
 
A kapcsolattartás joga
A kapcsolattartási jogokat a beteg a fekvő-beteg gyógyintézetben levő feltételektől függően, betegtársai jogainak tiszteletben tartásával, valamint a betegellátást nem zavarva gyakorolhatja. Ennek részletes szabályait az intézet házirendje határozza meg.
A beteg elhelyezése során jogosult más személyekkel írásban és szóban egyaránt kapcsolatot tartani, valamint látogatókat fogadni.
A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon.
A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, vagy az általuk megjelölt személy mellette tartózkodjon.
A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt vele legyen, a szülést követően pedig arra, hogy az újszülöttel egy helyiségben tartózkodjon.
A betegnek joga van vallása szabad gyakorlására, illetve a megfelelő egyházi személlyel való kapcsolattartásra.
 
Az intézmény elhagyásának joga
A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. A beteg távozási szándékát a kezelőorvosnak köteles bejelenteni, amennyiben azonban a beteg bejelentés nélkül hagyja el az intézményt, ha a beteg állapota indokolja, a gyógyintézet értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, cselekvőképtelen beteg esetén pedig a törvényes képviselőt.
 
A tájékoztatáshoz való jog
A betegnek joga van a személyre szabott teljes körű tájékoztatásra:
  • egészségi állapotáról, orvosi megítéléséről,
  • a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
  • a javasolt vizsgálatok, beavatkozások kockázatairól,
  • a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
  • döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
  • a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,
  • az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről
  • a további ellátásokról,
  • a javasolt életmódról.
A betegnek jogában áll a tájékoztatás során-után kérdések feltenni.
A betegnek joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások eredményét.
A betegnek joga van arról nyilatkozatot tenni, hogy betegségéről, illetve annak kimeneteléről kiknek adható ki információ, valamint kiket zár ki részleges vagy teljes mértékben a tájékoztatásból.
A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz.
A betegnek joga van megismerni az ellátásban közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását.
A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapja meg a tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, illetve e tekintetben megfogalmazott kívánságára.
Az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget arról tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell-e téríteni.
A cselekvőképes beteg lemondhat a tájékoztatásról, kivéve, ha betegsége természetét feltétlenül ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse.
A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, amennyiben beleegyezése egyébként nem feltétele a kezelés megkezdésének.
A beteg gyógyintézetből történő elbocsátásáról a beteget, valamint a hozzátartozóját legalább 24 órával az elbocsátás időpontja előtt tájékoztatni kell.
 
Az önrendelkezéshez való jog
A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. Ezen belül a beteg szabadon dönthet arról, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, és természetesen ahhoz is joga van, hogy mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele és melyeket utasítja vissza. A betegnek tovább joga van ahhoz, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő kérdések és döntésekben részt vegyen.
 
Az ellátás visszautasításának joga
A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.
A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén súlyos vagy maradandó egészségkárosodás következne be, csak köz- valamint magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza.
Életfenntartó vagy életmentő beavatkozás csak abban az esetben utasítható vissza, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány szerint rövid időn belül megfelelő ellátás mellett is halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. A visszautasítás csak abban az esetben érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egyetértésben, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg saját döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon két tanú jelenlétében ismételten kinyilvánítja.
A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, amennyiben várandós, és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.
 
A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.
Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén az életfenntartó és életmentő beavatkozások nem utasíthatók vissza. Amennyiben az ellátás mégis visszautasításra kerül, az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások elvégzésére.
 
A cselekvőképes személy tehát közokiratban visszautasíthat
• olyan vizsgálatokat, beavatkozásokat, melyek nem veszélyeztetik mások életét vagy testi épségét;
• a betegség természetes lefolyását lehetővé tevő életfenntartó vagy életmentő beavatkozásokat;
• egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, amennyiben gyógyíthatatlan betegségben szenved, így ennek következtében képtelen önmagát fizikailag ellátni, fájdalmai pedig megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők.
A cselekvőképes személy cselekvőképtelensége esetére közokiratban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki helyette rendelkezhet.
A beteget, illetve az őt képviselő személyt az ellátás visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel döntésének megváltoztatására kényszeríteni.
A betegség természetes lefolyását lehetővé tevő életfenntartó vagy életmentő beavatkozás megszüntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a beteg erre irányuló akarata világosan és egyértelműen kideríthető. Felmerülő kétely esetén a beteg később tett személyes nyilatkozatát kell figyelembe venni, ennek hiányában az életfenntartó, életmentő beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezését vélelmezni kell.
 
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
A beteg jogosult megismerni a róla készített egészségügyi dokumentációt, valamint joga van ahhoz is, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen.
A beteg jogosult:
• a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni,
• a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni,
• az egészségügyi dokumentációba betekinteni, azokról másolatot kérni és/vagy készíteni,
• fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátás esetén zárójelentést kapni,
• egészségügyi adatairól indokolt célra saját költségén összefoglaló, vagy kivonatos írásos véleményt kérni.
A betegnek jogában áll az általa pontatlannak vagy hiányosnak ítélt, magára vonatkozó dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni.
A cselekvőképtelen beteg dokumentációba való betekintési jog az általa megbízott személyt, korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a betekintés a beteget, illetve a megjelölt képviselőt, ennek hiányában a törvényes képviselőt illeti meg.
A betegnek jogában áll a kezelt betegségével kapcsolatban egy általa meghatározott személyt írásban meghatalmazni, hogy a beteg egészségügyi dokumentációkba betekintsen, illetve másolatot készítsen.
 
Az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó személyes adatok kezelésének és védelmének részletes szabályait külön törvény szabályozza.
A beteg halála után törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, örököse írásos kérelme alapján jogosult a halál okával összefüggő, avagy összefüggésbe hozható egészségügyi adatok megismerésére, a dokumentációba való betekintésbe, másolat készítésére.

 
Az orvosi titoktartáshoz való jog
A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátása során közreműködő személyek az ellátása során tudomásukra jutott adatokat csak az arra jogosult személlyel közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék.
Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, ha ezt törvény elrendeli, vagy mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.
Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását végző személlyel is közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségkárosodásához vezethet.
A betegnek jogában áll, hogy ellátása során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek a részvétele feltétlenül szükséges, és akiknek a jelenlétéhez a beteg maga hozzájárult.
 
A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt saját beleegyezése nélkül mások ne láthassák és ne hallhassák. Kivételt képez a sürgős eset és a veszélyeztető állapot.
A beteg jogosult arra, hogy megnevezze azt a személyt, akit az elhelyezéséről, egészségi állapotáról értesíthetnek, valamint joga van bármely személyt ebből kizárni. A megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről, annak megváltozásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról.
 
A beteg kötelezettségei
A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani a vonatkozó jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét.
A beteg, amennyiben egészségi állapota engedi, ellátása során köteles együttműködni az egészségügyi dolgozókkal az alábbiak szerint:
• tájékoztatni őket mindenről, amely szükséges a kórisme megállapításához, a beavatkozások elvégzéséhez, így különösképpen korábbi betegségekről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről,
• tájékoztatni őket saját betegségével összefüggésben mindarról, amely mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, különösképpen a fertőző betegségekről,
• fertőző betegségek esetén megnevezni azokat a személyeket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett,
• tájékoztatni őket minden olyan jognyilatkozatáról, amelyek az egészségügyet érintik,
• köteles a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani,
• a gyógyintézet házirendjét betartani,
• a jogszabály által előírt, vagy az egészségügyi szolgáltató által megállapított térítési díjat megfizetni,
• személyes adatait hitelesen igazolni.
A beteg és hozzátartozóinak joggyakorlása nem sértheti az egészségügyi dolgozók törvényben foglalt jogait.
 
A beteg jogainak érvényesítése
Az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget az ellátás előtt a felvételkor tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítéséről, valamint a gyógyintézet házirendjéről.
A beteg panaszainak kivizsgálása
A betegnek joga van az egészségügyi ellátással kapcsolatban a szolgáltatónál, valamint a fenntartójánál panaszt tenni.
Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a benyújtott panaszt kivizsgálni, ennek eredményéről a beteget legfeljebb 30 munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panasztételhez való jog nem érinti a beteg azon jogát, hogy a külön jogszabályokban leírtak szerint a panasz kivizsgálása érdekében más szervekhez forduljon. A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az egészségügyi szolgáltató belső szabályzatban rögzíti.
 
A betegjogi képviselő
A betegjogi képviselő ellátja a betegek törvényben meghatározott jogainak védelmét, valamint segíti őket azok megismerésében és érvényesítésében.
A betegjogi képviselő feladata:
• segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, illetve az azzal kapcsolatos kérdések feltételében,
• segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,
• írásbeli meghatalmazás esetén a beteget képviselve panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve eljár az arra hatáskörrel rendelkező hatóságnál,
• tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról és érvényesüléséről.
A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott írásos meghatalmazás keretei között járhat el.
A betegjogi képviselőnek joga van az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának figyelmét, valamint azok megszüntetésére javaslatot tenni.
A betegjogi képviselő különös figyelmet fordít az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben levő személyek betegjogi védelmére. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos panaszokra a meghatalmazás alapján képviseli a beteget a hatósági eljárás során.

 
A betegjogi képviselő jogosult:
• az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni,
• a vonatkozó iratokba betekinteni,
• a dolgozókhoz kérdést intézni.
A betegjogi képviselő köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, valamint a beteg személyes adatait bizalmasan kezelni.
A betegjogi képviselő a külön jogszabály szerinti szervezet keretei között látja el feladatait. Nem állhat jogviszonyban azzal az egészségügyi szolgáltatóval, amely az általa képviselendő betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt.